Röviden mert a gyártók nem így találták ki.
Hosszabban azért mert nem adnak a páraelszívókhoz általában elég hosszú kivezetőcső takarót.
Ezért ajánlott kerülni az egyszerűnek tűnő padlás felé vezetést. A mellékelt képen a páraelszívót 95cm magasra szerelték, mert ugye nem volt elég hosszú a gyári takaró borítás. Ami 30cm magasabb mint a megengedett, és ezzel csökken a hatékonyság.
A másik probléma a téli üzem. Ha az elszívót meleg párás levegő hideggel találkozik, akkor kicsapódik belőle a pára. És a padlástérben általában hidegebb a környezet vele együtt a kivezető cső is. Persze a nyári kánikulába nincs ilyen gond. Mondanák hogy jó leszigeteljük a csövet és akkor nem hűl le. Hát a tapasztalatok azt mutatják ez kevés szokott lenni, a szigetelés nem szünteti meg az áthűlést, csak lassítja. Ha csak nem járatjuk 3 – 4 óránként a páraelszívót akkor ez nem megfelelő megoldás.
Hogy a kicsapódott pára ne folyjon vissza a páraelszívóba, azon keresztül pedig a főzőlapra. Egy “T” idomot kell beépíteni a felszálló ág elejébe függőlegesen.
- A vízszintesen állórészbe kötjük a páraelszívót.
- A lefelé állórészét pedig elvezetjük egy csepegtetőpohárba ami falon kívül van! Szükséges falon kívül, mert nyáron nincs kondenzvíz képződés és kiszáradhat a bűzzár. Ilyenkor egy kis vizet kell önteni bele, ezért a bútorban ajánlott elhelyezni ahol könnyen hozzáférünk.
- A felfelé állórészbe pedig megépíthetjük a kivezetést.
|
|
Tehát ne feledjük, csak gondot okozunk magunk ha felfelé indulunk. És nem mellékesen szerintem jobban is mutatnak a páraelszívók ha nincsen jobban felvezetve a takaró mint a konyha bútor.
PáraFaló
